Felnőttek vagyunk, de vajon felnőttként viselkedünk?
Az érési folyamatot sokszor úgy képzeljük el, mint egy növényt, amely egyszer csak kifejlődik a magból. Ez azonban sok szempontból egyáltalán nem így történik meg velünk.
Az érési folyamatot sokszor úgy képzeljük el, mint egy növényt, amely egyszer csak kifejlődik a magból. Ez azonban sok szempontból egyáltalán nem így történik meg velünk.
Tőlünk függ, hova helyezzük a hangsúlyokat, és hogyan alakítjuk ki a szokásainkat.
A győztes gondolkodás kulcsa nem a mindenáron való győzni akarás, hanem a nehézségekből felállni segítő lelki rugalmasság, amire önismerettel, humorral és sok gyakorlással lehet szert tenni – foglalható össze a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének üzenete. A kerekasztalon emellett szó esett még a nemi sztereotípiák pusztító hatásáról, a belső motiváció fontosságáról, és hogy miért nem tudnak a magyarok beszélni az érzéseikről.
Álomfejtésről, az életközepi válság hatékony megoldásáról és a legsikeresebb sportolók mentális felkészülésének csalhatatlan receptjéről is olvashatunk az idei pszichológiai újdonságok között. Bónuszként két kötetben is kipróbálhatjuk, milyen lehet terapeutának lenni.
Amikor azt látjuk, hogy a család szilárd kis univerzum, és a tagjai kiegyensúlyozottak, eszünkbe juthat, hogy vajon mi lehet a titok. Mit csinálhatnak jól, hogy ennyire egyben vannak? A válasz nem is annyira bonyolult, de vajon mennyire megvalósítható?
„Krízis az, amit az ember krízisként él meg” – mondja Szél Dávid pszichológus, egyetemi oktató, coach és „apablogger”, akivel közelgő szalonestje előtt életünk kríziseiről, a lelki ellenálló képesség fejlesztéséről beszélgettünk. Öt kérdés és válasz.
A férfiprivilégiumoknak ára van, és ezt nemcsak a nők fizetik meg – figyelmeztet az Amerikai Pszichológusok Szövetsége, amelyik története során először adott ki irányelveket a fiúk és a férfiak problémáinak a kezelésére. Miért káros merev normák közé szorítani a férfiasságot? És mihez kezdjenek a férfiak az érzelmeikkel? Szél Dávid pszichológussal tanulmányoztuk át az amerikai szakemberek érveit.
Elszigetelt és ritka esetektől eltekintve egy gyerek nem csak úgy, random kerül egy családba. Az érkezését megelőzi egy terhesség vagy örökbefogadási procedúra. Ez óriási helyzeti előny, mondjuk egy lottófőnyereményhez vagy egy autóbalesethez képest, amelyekre például egyáltalán nem lehet felkészülni.
Csütörtökön kezdődik a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Olyan könyveket vettünk kézbe, amelyek technológiai, történelmi, politikai, magán- és közéleti, társadalmi és kulturális dilemmákra, kérdésekre, eltévedésekre keresik a választ.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Nincs olyan kutatás, ami megmutatná, hogy ki lett sikeresebb felnőtt: az, akit két és fél hónaposan, vagy az, akit két és fél évesen adtak bölcsődébe – emlékeztet Szél Dávid pszichológus, aki Apapara címmel tette közzé saját apai tapasztalatait. Szerinte például egy emancipált férfi nemcsak besegít a pelenkázásba, hanem pelenkáz is. Interjú.